A népesség és a lakások száma

Magyarország népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. Az 1870-ben végrehajtott első népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több mint 5 millióan éltek. A népességszám 1980-ra már 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős csökkenést a 131 ezer fős – többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte.

A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011. év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.

A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a Covid19-járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett.

2022. október 1-jén a népesség 21%-a az időskorúak közé tartozott, miközben a gyermekkorúak aránya 15% volt. 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19%-kal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.

A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban hazánk népessége korösszetételében tovább idősödött.

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak.

Míg a legutóbbi népszámlálás óta két vármegyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a legnagyobb csökkenés (13%) Békés vármegyében történt.

Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest vármegyében. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt.

A népesedési viszonyok eltérő képet mutatnak a különböző típusú településeken, mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások tekintetében. A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, annak mértéke a községekben a legkisebb (1,8 %), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8%).

A népességváltozás eltérő módon érintette az egyes vármegyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében volt a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

A természetes fogyás valamennyi településtípusra jellemző volt, ugyanakkor a vándorlási különbözet tekintetében eltérések mutatkoztak. Míg a megyei jogú városok esetében vándorlási negatívum jelentkezett a legutóbbi két népszámlálás között, addig a többi településtípus bevándorlási többletet könyvelhetett el.

A gyermekkorú népesség aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17%). Arányaiban a legtöbb időskorú (25%) Zala vármegyében él, de Békés és Somogy vármegyében is 24% körüli a 65 éves vagy annál idősebb népesség részesedése.

A településméret növekedésével csökken a 15 év alatti népesség aránya: a községekben a legmagasabb (16%), Budapesten a legalacsonyabb (közel 13%) a gyermekkorúak részesedése. Az időskorúak aránya a megyei jogú városokban a legmagasabb.

Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.

A lakások száma Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben.

A lakásszám a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 11 évben, míg a községekben alig változott.