A népesség és a lakások főbb jellemzői
(országos és területi adatok)

2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban. Az 1,4 millió gyermekkorú közül a 2 éves és annál fiatalabbak, illetve a 3–5 évesek létszáma egyaránt több mint 280 ezer, a jellemzően általános iskolás 6–14 éveseké 842 ezer volt. A munkaképeskorú (15–64 éves) népesség nagysága 6,2 millió volt, népesség 65%-a. A 65 éves és annál idősebbek közel 2 millióan voltak, többen, mint a gyermekkorúak.

A népességet jellemző 52%-os nőtöbblet az előző népszámlálás (52,5%) óta enyhén mérséklődött. Az újszülöttek között több a fiú, az 5 év alatti népesség többségét (51%-át) is ők adják. A férfi többlet 55 éves életkorig jellemző, utána azonban a nők aránya egyre nagyobb mértékben felülmúlja a férfiakét.

2022. október 1-jén 3,4%-kal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

A települések népességének változása vegyes képet mutat. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké jellemzően gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. Összességében viszont a települések többségét népességfogyás jellemezte.

A 2022-ben 1,4 millió volt a gyermekkorúak (0–14 évesek) létszáma. A korcsoport zsugorodása megállt, népességen belüli arányuk (14,7%) az előző népszámlálás óta alig változott. A gyermekek aránya az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint a főváros agglomerációjában a legnagyobb.

Közel 2 millió időskorú (65 éves és annál idősebb) élt hazánkban 2022-ben, a népességen belüli arányuk az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal, 20,8%-ra emelkedett. A fővárosban, valamint a Balaton környékén, illetve az aprófalvas nyugati és északi országrészben él a legtöbb idős ember, de arányuk magas a délkeleti területeken is.

Hazánk lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, számuk az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3%-kal) nőtt. A magyarországi lakásépítés mélypontja 2013 volt, majd 2020-ig tartó élénkülés kezdődött.

A száz lakott lakásra jutó lakók száma 2022-ben 237 fő volt. A lakónépesség csökkenésének, illetve a lakásállomány gyarapodásának következményeként 2011 és 2022 között tovább mérséklődött (11 fővel) a laksűrűség.

A 2022. évi népszámlálás adatai szerint a lakott lakások 97%-a magánszemélyek tulajdonában van. Az ezredforduló előtti évtizedben az önkormányzati tulajdonú lakások bérlőinek nyújtott kedvezményes lakásvásárlási lehetőség hatására az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 2001-re 4% alá csökkent. 2022-ben arányuk mindössze 2,4% volt.

A lakott lakások átlagos alapterülete 2022-ben 82 m² volt, 4 m²-rel nagyobb, mint a 2011. évi népszámláláskor. Ebben a korábbiaknál nagyobb alapterületű új lakások építése, továbbá a lakásbővítések hatása mutatkozik meg. A 100 m²-nél nagyobb alapterületű lakások közel ötödét 2001 óta vették használatba. A legkisebb, 30 m² alattiak közel 40%-a 1946 előtt épült, 2011 és 2022 között csak alig 3%-uk.

Az új, jellemzően többszobás lakások építése, valamint a meglévők bővítése következtében folytatódott a lakások szobaszám szerinti összetételének átrendeződése. 2022-ben a lakott lakások mintegy háromtizede 4 vagy annál több szobával rendelkezett, arányuk 2001 óta csaknem megkétszereződött, ezzel párhuzamosan az egy- és a kétszobásak együttes aránya a háromnegyedére csökkent.

Az elmúlt évek tömeges lakásfelújításai és az egyre korszerűbb építési módok, technológiák hatására folyamatosan nő a lakások komfortossága. Az ország lakásainak összetétele egyre inkább az összkomfortos lakások irányába tolódik el. A 2011. évi népszámlálás óta a komfortos, a félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások aránya egyaránt csökkent.

A lakásszám változása az ország térségeit eltérően érintette, összefüggésben a 2011 és 2022 közötti építési trendekkel. Számottevően bővült a lakásállomány a Balaton környékén, a fővárosban és agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.

A lakott lakások több mint harmada 1960 és 1980 között épült. Az ezredforduló után vették használatba az állomány 14, a II. világháború előtt pedig 16%-át. Mind a legújabb, mind a legrégibb építésű lakások a fővárosban találhatók a legnagyobb arányban. A megyei jogú városok lakásállományának korösszetétele a legkedvezőbb.

A lakott lakások közel kétharmada téglából épült, ez a legjellemzőbb falazat minden településtípusban. A fővárosban és a megyei jogú városokban a panelból, a kisebb településeken a vályogból készült lakások képezik a második leggyakoribb csoportot.

A lakott lakások legnagyobb részében már az adott lakást fűtő központi cirkókazánt alkalmaznak. A távfűtés a nagyvárosok lakótelepeit, a helyiségfűtés a kisebb városok, községek lakásait jellemzi elsősorban. A helyiségfűtés gyakorisága a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent.

2022-ben a leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz volt. Minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy a gázfűtés mellett más fűtőanyagot, leginkább fát is használnak. A nagyobb lélekszámú települések felé haladva a távhővel fűtött lakások aránya egyre nagyobb. A 2011. évi népszámlálás óta jelentősen nőtt azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket árammal vagy árammal is fűtenek. Arányuk a fővárosban 10% feletti, és a vidéki városokban is megközelíti a 9%-ot.

Az energiafüggőség és környezetterhelés csökkentésében a modern energiatakarékos fűtési megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazása egyaránt meghatározó. 2022-ben 68 ezer lakásban alkalmaztak hőszivattyús fűtőberendezést, arányuk a fővárosban volt a legmagasabb. Napelemmel 165 ezer, napkollektorral 28 ezer lakás rendelkezik, előfordulásuk a vidéki városokban a leggyakoribb.

Az internet használata a mindennapok részévé vált. 2022-ben a lakott lakások 73%-ában volt vezetékes internet. Ezt meghaladó arány jellemző a fővárosban és agglomerációjában, az északnyugati, illetve közép-dunántúli országrészben, valamint a nagyobb városokban és azok környékén.

A nem lakott lakások lakásállományon belüli aránya emelkedő tendenciát mutat. Átalakultak a lakáshasználati szokások: egyre több az idényszerűen használt lakás, ugyanakkor elterjedt a magánlakások idegenforgalmi hasznosítása is. 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk a legutóbbi népszámlálás óta 2 százalékponttal 13%-ra nőtt.