**A 2022. évi népszámlálás lezárulta után mindössze 10 hónappal már végleges adatokat ismertetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljeskörű digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen lerövidült. Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország.** Mindössze tíz hónappal a 2022. évi népszámlálás lezárulta után sajtótájékoztató keretében ismertette a KSH a népszámlálási eredményeket. „Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország.” – fejtette ki Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke. A népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én a lakosság száma 9 603 634 fő volt. Ezer férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték. „Az elmúlt években tapasztalt házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 12 százalékra emelkedett. A nők 73 százaléka vállalt gyermeket az élete során: 23 százalékuk egy, 35 százalékuk két gyermeknek adott életet.” – mondta el Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője. Érettségivel a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett 2022. októberében, és további 22 százalékuk volt diplomás. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest. A népesség csökkenése mellett is növekszik a foglalkoztatottak száma: 2011-ben 3,9 millióan voltak, 2022-ben viszont már 4,7 millióan. A 14 év felettiek körében a foglalkoztatottak aránya a fővárosban, valamint a nagyobb lélekszámú városokban a legmagasabb (54, illetve 50 százalék), míg a községekben a 49 százalékos országos átlag alatt maradt. A munkanélküliek aránya a községekben meghaladja, a fővárosban és a vidéki városokban elmarad az országos 2,5 százalékos átlagtól. A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos. A nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt. Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egyészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal. A részletes adatok a KSH honlapján, a [népszámlálás tájékoztatási adatbázisában](https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/) egyéni igények szerint lekérdezhetők. Emellett a legfontosabb jellemzőket hagyományos táblázatokként is közreadja a Hivatal. Az adatok felhasználását térképes megjelenítés segíti.

**Népszámlálás 2022: újabb eredményeket közölt a KSH<br/><br/>A 2022. évi népszámlálás adatai alapján Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő. A nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott. Nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra kevesebb lakó jut. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztató keretében ismertette a 2022-es népszámlálás újabb eredményeit.** A tavalyi népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek. A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, 21 százalékuk Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél. A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatornahálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor. „A tavalyi népszámlálás során 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a KSH. A teljes körű digitalizáltságnak és az adminisztratív adatbázisok használatának köszönhetően ennek az óriási adattömegnek a feldolgozása a korábbi papíralapú összeírásokhoz képest jelentősen felgyorsult. A népszámlálási adatok feldolgozása ősszel fejeződik be. Ekkor teszi közzé a hivatal valamennyi témában a részletes adatokat” – mondta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. „Az adatok a KSH honlapján, [a népszámlálás tájékoztatási adatbázisából](https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/) egyéni igények szerint lekérdezhetők. Emellett a legfontosabb jellemzőket hagyományos táblázatok formájában is közreadja a hivatal. Az adatok felhasználását térképes megjelenítés is segíti” – tette hozzá Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.

**Sajtótájékoztató keretében ismertette a 2022. évi népszámlálás előzetes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a II. negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.** A KSH mindössze két és fél hónappal az adatfelvételi időszak végét követően közzétette a népszámlálás első eredményeit. Hazánk népessége a cenzus adatai alapján 9 millió 604 ezer fő, és országszerte 4 millió 593 ezer lakást regisztrált a hivatal, mondta a KSH sajtótájékoztatóján Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője. Hozzátette, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket fokozódó gyermekvállalási kedv jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett. Az adatok gyors feldolgozását segíti, hogy a 2022-es volt az első népszámlálás, amely teljesen elektronikusan zajlott. Október 1. és 19. között mindenki önállóan, online tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok digitálisan rögzítették az interjú keretében gyűjtött adatokat. Az eredmények mielőbbi közléséhez az is hozzájárul, hogy a hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a hivatal, tájékoztatott Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Az állami adatbázisok igénybevétele, a népszámlálási adatok adminisztratív adatforrásokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint a 2022. évi volt az utolsó – adatfelvételi módszer tekintetében – hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő összeírás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal, vázolta fel a jövőre vonatkozó kilátásokat a KSH elnöke. A népszámlálás során összegyűjtött adatok a nemzeti adatvagyon részét képezik, azok az adatvédelmi szabályok korlátai között, összesített formában minden felhasználó rendelkezésére állnak majd. A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet vagy gyár megnyitását, vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését.

**Lezárult a 2022. évi népszámlálás harmadik, és egyben utolsó szakasza. A határidőig 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, a végleges eredményt állami adatbázisok felhasználásával állapítja meg a KSH. Várhatóan az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A tervek szerint a következő összeíráshoz az adatokat már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a statisztikai hivatal.** November 28-án lezárult a 2022-es népszámlálás. A pótösszeírásban részt vevőkkel együtt, akik az elmúlt héten, a települési jegyzőt felkeresve tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, összesen 4,6 millió lakáskérdőív, és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe – utóbbi a becsült várható népesség 96 százaléka. A még hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a KSH. Az idei az első népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához: a KSH állami adatbázisokat használhat fel ahhoz, hogy összevesse a népszámlálás során megadott információkat az adminisztratív adatokkal, és szükség esetén pótolja a hiányzó adatokat. Abban a tekintetben is első volt az idei népszámlálás, hogy most először teljesen elektronikusan zajlott az összeírás. Október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban, és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az interjú keretében megadott adatokat. A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. Ez volt az első alkalom, hogy a KSH ennyi embert el tudott érni interneten keresztül, ez az arány, ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. Köszönjük a lakosság együttműködését! Az online kitöltések aránya minden előzetes várakozásunkat felülmúlta, azok a háztartások pedig, amelyek a számlálóbiztosokkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, a visszajelzések alapján többségében megértőek voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében. Büszkék vagyunk a számlálóbiztosokra, arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet az összeírás során végeztek! A népszámlálás végrehajtásának ők voltak a főszereplői, áldozatos tevékenységük elengedhetetlen volt a népszámlálás sikeres lebonyolításához. Végül, de nem utolsó sorban köszönjük a jegyzők munkáját! Óriási feladat volt az általuk szervezett számlálóbiztosi szakasz, és ők biztosították a feltételeket a pótösszeírás lebonyolításához is – mondta el Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. A népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal. A népszámlálások, így a most záruló cenzus során nyert adatok is a nemzeti adatvagyon részét képezik. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban, fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően minden statisztikai adatgyűjtésnek, minden reprezentatív társadalomtudományi- vagy piackutatásnak a most kinyert adatok adják a kiindulópontját. Emellett a jelenlegi népszámlálás, illetve az abból tovább vezetett népesség lesz az alapja például az olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, vagy az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás. A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás első eredményei már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.

**Október 1. és november 28. között népszámlálás lesz Magyarországon. A cenzus eredményei hosszú távon alapot nyújtanak az országos, regionális és helyi társadalmi, illetve gazdasági fejlesztésekhez. A népszámláláson kötelező részt venni. A kérdőívet az interneten is ki lehet tölteni, erre október 1. és 16. között van lehetőség. Aki nem él az online válaszadás lehetőségével, azt számlálóbiztos keresi fel.** Október 1-jén indul a 2022-es népszámlálás. Az egész országban egy időben, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon végrehajtott adatfelvétel kiterjed minden személyre és lakásra. A válaszadás a népszámlálásról szóló, 2018. évi CI. törvény értelmében kötelező, emellett az adatszolgáltatás társadalmi érdek, közös ügy, hiszen a népszámlálásból kinyert adatok a mindennapokat, mindenki jövőjét befolyásoló szociális és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak – mondta sajtótájékoztatóján Dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk Magyarország népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, valamint élet- és lakáskörülményeiről. A népszámlálás eredményei számos területen hasznosulnak, így például megbízható alapot nyújtanak az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgál a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segíti a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatok jegyzői felelnek, a KSH szakmai felügyelete és támogatása mellett. Ők választják ki azt a csaknem 28 ezer számlálóbiztost, akik azokat a háztartásokat fogják felkeresni, akik nem töltötték ki online a kérdőívet. Ezen kívül a jegyzők felelnek arról a közel 3200 felülvizsgálóról is, akik a számlálóbiztosok tevékenységét felügyelik majd. A jegyzőknek a népszámlálás utolsó szakaszában, a pótösszeírás során is fontos feladatuk lesz: azok a személyek, akik november 20-ig sem interneten keresztül, sem számlálóbiztos segítségével nem töltötték ki a népszámlálási kérdőívet, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget ennek a kötelezettségüknek – tette hozzá a KSH elnöke. A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdéseket megválaszolni. Személyi kérdőívet kell kitölteni minden magyar állampolgárról, aki október 1-jén Magyarországon él, azokról a magyar állampolgárokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint a külföldi állampolgárokról, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak. Lakáskérdőívet kell kitölteni az ország területén minden lakásról, lakott üdülőről és egyéb lakott lakóegységről, illetve a közösségi éjszakai elhelyezésre szolgáló intézményekről. Fontos, hogy – a nem lakott üdülők kivételével – az üresen álló ingatlanokról is adatot kell szolgáltatni. A kötelező kérdések mellett olyanok is lesznek, amelyek megválaszolása önkéntes. Ezek az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a nemzetiségi hovatartozásra, valamint az anyanyelvre és a családi, baráti körben használt nyelvre, illetve a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések – hívta fel a figyelmet Mag Kornélia, a KSH elnökhelyettese. A KSH minden magyarországi lakcímre postai úton felkérőlevelet küld a napokban. A levélben a népszámlálásról szóló hasznos információk mellett egy egyedi belépési kód is található, ennek segítségével tudja minden háztartás önállóan, interneten kitölteni a kérdőívet a népszámlálás honlapján. Az adatszolgáltatás folyamata a lakáskérdőív kitöltésével kezdődik, majd annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan az adott ingatlanban élnek. A kérdőívek online kitöltésére október 1. és 16. között van lehetőség. Akik ezzel nem élnek, azokat október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel; ebben az időszakban már csak az ő segítségükkel lehet megválaszolni a népszámlálási kérdéseket – ismertette Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője. A kitöltött kérdőívek a beküldést követően a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek. A kérdőíveken rögzített adatokat a beküldést követően titkosítják, és fokozottan védett környezetben tárolják. Az informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jóváhagyásával történt. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában lehet nyilvánosságra hozni. A számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy a kapott válaszokat, illetve a tudomásukra jutott egyéb információkat bizalmasan kezelik, azokat más személynek nem adják át, valamint az elektronikus kérdőívekről vagy azok egyes részleteiről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, az adatszolgáltatóval folytatott beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítik – mondta el Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.