Fogalmak

Népesség

Népesség

A népszámlálási lakónépességbe fő szabály szerint azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve amennyiben több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket leggyakrabban ott töltik, függetlenül attól, hogy be vannak-e oda jelentve vagy sem. A hazánkban élő külföldiek akkor tartoznak bele a lakónépességbe, ha legalább 12 hónapja életvitelszerűen Magyarországon élnek, vagy szándékoznak élni.

Lakások

Lakás

A lakás eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, tisztálkodási stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, az udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Az adatfelvétel során akkor is egy lakásnak minősültek a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem befalazva) lezárták. A lakás lehet lakott és nem lakott (idényszerűen lakott, más célra használt vagy üresen álló).

Lakásállomány

A lakásállomány a hagyományos lakásstatisztikai feldolgozások egyik aggregált adata, tartalmilag a lakott és a nem lakott lakások összessége.

Építési időszak

Az újonnan épített, illetve a teljesen újjáépített épületekben lévő lakások építési évét a használatbavételi engedély kiadása szerint, annak hiányában az első lakó beköltözése szerint kellett meghatározni az adatfelvétel során.

Falazat

A lakást magában foglaló épület külső falazatának anyaga szerinti csoportosítás az alkalmazott technológia és felhasznált alapanyagok alapján. A következő kategóriákat tartalmazza:

• tégla, kő, kézi falazóelem,
• panel,
• beton, közép- vagy nagyblokk,
• fa,
• vályog, sár,
• egyéb.

Tulajdonjelleg

A lakások tulajdoni jellege a lakás teljes egészére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a lakásnak egy vagy több tulajdonosa van-e (közös tulajdon), a tulajdonos a lakásban lakik-e vagy sem, illetve hogy a benne összeírt személyek milyen jogcímen laknak a lakásban.

A lakás alapterülete

A lakás alapterülete a lakáshoz tartozó valamennyi helyiség összes hasznos alapterülete. Az előszobák, a beépített szekrények, az éléskamrák, a konyhai, fürdőszobai stb. berendezések alapterülete beletartozik a lakás alapterületébe. A lodzsa, a fedett (zárt) terasz és fedett (zárt) erkély alapterületének a fele, tetőtér (manzárd) esetében az 1,9 méter vagy annál magasabb belmagasságú terület tartozik a lakás alapterületéhez. Nem számít bele az alapterületbe a galéria, a pince, a padlás, a garázs, a nyitott erkély, a nyitott terasz.

A lakás helyiségei

Szoba

A szoba közvetlen, természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 6 m2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.). A szobák számába az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, váróhelyiségnek, irodának stb. használt, szoba jellegű helyiségek is beletartoznak.

Főzőhelyiség

A főzőhelyiség főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt – általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott – konyha vagy főzőfülke.

Fürdőszoba

A fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodási célra használt, általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és fürdési (tisztálkodási) berendezésekkel ellátott helyisége.

Fűtés

Távfűtés

Távfűtéssel (távvezetékkel hőközpontból) fűtött a lakás, ha a fűtést hőerőmű, fűtőmű, termálvíz egyidejűleg több épület számára biztosítja.

Központi fűtés, többlakásos épületben

Egy épület több lakását fűtő kazánnal vagy más eszközzel fűtött a lakás, ha a lakást magában foglaló épület lakásainak a fűtéséhez a hőt az épületben elhelyezett vagy az épülettel közvetlen kapcsolatban lévő kazán szolgáltatja.

Központi fűtés, lakásonként

Egy lakást fűtő központi, cirkókazánnal vagy más eszközzel fűtött a lakás, ha egy lakás vagy egy egylakásos épület helyiségeinek hőellátása egyetlen fűtőhelyről történik.

Helyiségfűtés

Helyiségenként konvektorral, kályhával vagy más eszközzel fűtött lakás esetében a helyiségek fűtése egyedileg történik. Itt történt meg azoknak a lakásoknak az elszámolása is, amelyekben az adatfelvétel időpontjában nem volt fűtőberendezés, illetve a fűtés feltételei sem voltak biztosítottak.

Komfortosság

Összkomfortos

Az összkomfortos lakás legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és (a fürdő- vagy külön helyiségben) vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, melegvíz-ellátással, központi fűtéssel rendelkezik.

Komfortos

A komfortos lakás legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, melegvíz-ellátással és helyiségenkénti fűtéssel rendelkezik.

Félkomfortos

A félkomfortos lakás legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással és helyiségenkénti fűtéssel rendelkezik.

Komfort nélküli

A komfort nélküli lakás legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, valamint helyiségenkénti fűtéssel rendelkezik.

Szükség- és egyéb lakások

A szükség- és egyéb lakások a komfortfokozatok egyikébe sem sorolhatók.

Felszereltség

Hálózati vízvezeték

Hálózati vízvezetékkel ellátott a lakás, ha a vízellátása (közmű-, illetve közüzemi jellegű) vízműhálózatba bekötött vezetéknek a lakás valamely helyiségében felszerelt kifolyócsapján keresztül történik.

Házi vízvezeték
Házi vízvezetékkel ellátott az a lakás, amelyben a vezeték – általában – az épület telkén, udvarán lévő kút vizét vezeti el a lakásban lévő kifolyócsapig.

Meleg folyó víz

Meleg folyó vízzel ellátott a lakás, ha a tisztálkodáshoz és a háztartás viteléhez szükséges meleg folyó vizet távvezeték, központi kazán vagy bármilyen egyedi (helyi) vízmelegítő készülék szolgáltatja (beleértve a kis kapacitású, ún. konyhai vízmelegítő készüléket is).

Vízöblítéses WC

Vízöblítéses WC-vel ellátott a lakás, ha van a lakáson belül – akár külön helyiségben, akár a fürdőszobában – csatornába bekötött, vízöblítéses WC.

Közcsatorna

Közcsatornával ellátott a közüzemi, illetve a közüzemi jellegű szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás.

Házi csatorna
Házi csatornával ellátott az a lakás, amelyből a szennyvizet az épület telkén lévő zárt szennyvíztárolóba, szikkasztóba (emésztőbe) vagy egyéb helyre vezetik.

Vezetékes internet

A vezetékes internet olyan hálózat, amely a szolgáltatóhoz vezetékes csatlakozással biztosít hozzáférést az internethez.

Légkondicionáló berendezés

A légkondicionáló berendezés a levegő páratartalmának és hőmérsékletnek a szabályozásával a lakásban az állandó hőmérséklet biztosítására szolgáló készülék.

Hőszivattyú

A hőszivattyú olyan fűtőberendezés, amely az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki, azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja, és leadja az ottani környezetnek.

Napelem

A napelem a napenergiát közvetlenül villamos energiává alakító berendezés.

Napkollektor

A napkollektor a napenergiát kiegészítő fűtés, melegvíz-előállítás céljából hasznosító berendezés.