A népesség főbb jellemzői
(országos és területi adatok)

A népszámlálás végleges adatai alapján 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9 603 634 fő volt, az előző, 2011-ben tartott népszámlálás óta 334 ezer fővel csökkent.

A gyermeket vállaló nők arányának csökkenése a 2011. évi népszámlálás óta lassult, a 30 év alatti nők körében pedig kismértékben még emelkedett is a gyermekesek hányada. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a nők 73%-a vállalt gyermeket az élete során, 23%-uk egy, 35%-uk két, 15%-uk három vagy annál több gyermeknek adott életet.

2022 októberében a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett érettségivel, és további 22%-a diplomával. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 23%-ra csökkent, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada (21%) pedig alig változott 2011-hez képest. A szakmai végzettségűek körében továbbra is jelentősen több a férfi. A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, az alacsony iskolázottságúak körében mégis ők vannak többségben, mert a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság.

A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas: 44%. A vidéki nagyvárosokban az aktív korúak közel egyharmada, a községekben viszont csak 15%-uk felsőfokú végzettségű.

A népesség 49%-a volt foglalkoztatott 2022-ben, arányuk 2011 óta közel 10 százalékponttal nőtt. Ezzel párhuzamosan a jellemzően nyugdíjas inaktív keresők és a többségükben gyermekkorú eltartottak aránya 48%-ra mérséklődött. A munkanélküliek száma 2022-ben 237 ezer fő volt, 2011 óta 58%-kal csökkent.

A foglalkoztatottak aránya a fővárosban (54%) és a megyei jogú városokban (50%) a legmagasabb, a községekben (46%) elmarad az országos átlagtól (49%). Az ország középső részén, illetve az északnyugati vármegyékben a legnagyobb a foglalkoztatottság, viszont az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon elmarad az országos átlagtól.

A foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozik, arányuk 2011 és 2022 között kismértékben tovább nőtt. Folytatódott a mezőgazdaságban dolgozók arányának csökkenése. Az ipari ágazatok közül az építőiparban foglalkoztatottak aránya 2011 óta emelkedett.

A modern technológiák terjedése következtében átrendeződik a munkaerőpiaci kereslet: a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerülnek előtérbe, az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökken. Az elmúlt évtizedben nőtt a magas szellemi hozzáadott értékű vezetői, értelmiségi foglalkozásúak, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, míg a szakképzett ipari és szolgáltatási foglalkozásúaké kisebb lett.

A munkanélküliek aránya a fővárosban és a vidéki városokban elmaradt az országos átlagtól (2,5%), a községekben meghaladta azt. A Dunántúl északi és nyugati térségeiben alacsony, 1,6–2,0% körüli volt a munkát keresők aránya, az északkeleti országrészben azonban helyenként meghaladta a 10%-ot.

A népszámlálás vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt. A válaszadók 50%-a, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1% volt 2022-ben. A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos.

A nemzetiségi kötődésre vonatkozó önkéntesen megválaszolható kérdésekre a lakosság 86%-a válaszolt. A nemzetiségi törvény 13 hazai nemzetiséget sorol fel, amelyek mellett más, bevándorolt nemzetiségek is élnek hazánkban. A nemzetiséghez tartozás, az anyanyelv és a családi, baráti körben használt nyelv alapján a legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5%-a, 210 ezer fő tartozik a roma közösségbe. A német nemzetiségi kötődésűek létszáma 143 ezer, a szlovákoké 30 ezer, a románoké 28 ezer, az ukránoké 25 ezer volt 2022-ben.

2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt hazánkban, számuk 2011 óta 52%-kal nőtt. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76%-a európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos országok állampolgárai voltak.

Hazánkban a leggyakoribb idegen nyelv az angol, minden negyedik ember beszéli, számuk 2011 óta jelentősen, 50%-kal nőtt. Németnyelv-tudással 1,2 millióan, közel 100 ezerrel többen rendelkeznek, mint 2011-ben. Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren beszélnek. A Magyarországon élők 99%-a beszél magyarul.

A 6 éves és annál idősebb népesség nagy többsége, 83%-a végez rendszeresen valamilyen digitális tevékenységet. 53%-uk az interneten való böngészésen és a telekommunikáción túl magasabb szintű digitális tevékenységet is folytat: online intézi ügyeit, vásárol vagy szoftvert használ. Őket tekintjük legalább középszintű digitális jártassággal rendelkezőknek, arányuk a fővárosban, Pest vármegyében és a vidéki nagyvárosokban a legmagasabb.

Az 5 éves és annál idősebb népesség 75%-a válaszolt az egészségi állapottal kapcsolatos, önkéntesen megválaszolható kérdésekre. A válaszadók 72%-a nem jelzett egészségi problémát. 1,7 millióan számoltak be tartós betegségről, 639 ezren nyilatkozták, hogy egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal. 109 ezren voltak mindhárom tekintetben veszélyeztetettnek tekinthetők, többségükben idős emberek.

2022-ben száz háztartásra 235 személy jutott, 2011-ben 236, 2001-ben pedig 257. A háztartások aprózódásának üteme lelassult, az egyszemélyes háztartások száma azonban tovább nőtt, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek.

A háztartások 21%-ában nevelnek 15 év alatti gyermeket. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23, illetve 22%. A gyermekes háztartások aránya a főváros vonzáskörzetében kiemelkedő: Pest vármegyében 28, miközben Budapesten csak 17%.